blog a házi készítésű növénytejekről

Tejfőző Asszony

Tejfőző Asszony

A blogról, a növénytejekről és rólam

Üdvözöllek a házi készítésű növénytejek világában!

2019. december 09. - Tejfőző Asszony

Miről szól a Tejfőző Asszony blog?

Növénytej főző géppel készített növénytejekhez szolgálok recept-ötletekkel. A recepteket kipróbálom és leírom, hogy milyen eredménnyel jártam, miket tapasztaltam.

A gépi tejfőzésről kezdőknek:

Elvileg gép nélkül is lehet házilag növénytejet készíteni. Bevallom, sose próbáltam. A gép gyakorlatilag két dolgot tud: forral és darál.

Beáztatjuk (min. 1-2 órára, max. 1 napra) azt a kis adag gabonát/magot/babot/miegymást, amiből a tej lesz, majd a gépbe tesszük, ráöntjük a vizet, becsukjuk a gépet, beállítjuk a megfelelő programot (már ha több is van), végül 20-25 perccel később az elkészült tejet leszűrjük (kivétel, ha belső szűrős gépünk van). A gépet érdemes rögtön elmosni, mert különben belekövül a zacc. Vigyázzunk, hogy víz ne érje az elektromos részeket! A tejet elől hagyjuk, amíg kihül, aztán hűtőbe tesszük, hogy meg ne romoljon. Körülményektől függően 4-7 napig áll el hűtőben.

Bővebb információért olvassuk el az általunk vásárolt gép használati útmutatóját!

Röviden magamról és a tejről, avagy miért írok blogot?

9 éves koromban tudtam meg, hogy tejérzékeny vagyok. Előbb az édes laktózmentes tejre, majd a növénytejekre szoktam át. 14 éves voltam, amikor édesanyám vásárolt egy növénytej főző gépet. Mikor saját háztartásom lett, egy pár évig szorgosan vásároltam a tetrapackokat, mielőtt megkaptam volna saját tejfőző gépemet. Mivel nem akartam állandóan szóját inni, elkezdtem kísérletezni a gabonákkal és egyéb hozzávalókkal. Először csak 2-3 féle tejet főzögettem felváltva. Aztán valahogy feltűnt, hogy ha szóba kerül a mákos rizstej vagy a kókuszos kölestej, az emberek mindig visszakérdeznek, és sokszor receptet is kérnek. Ezért eldöntöttem, hogy tovább kísérletezem és blogot írok az eredményekről. Itt tartunk most.

profil.png

Miért furcsa a növénytej?

Kanyarodjunk kicsit vissza ahhoz a részhez, amikor édesanyám tejfőző gépet vásárolt. Egy válogatós kamasz voltam és utáltam a házi készítésű szójatejet (anyám elsősorban azt készített a géppel). Kizárólag instant kakaóporral voltam hajlandó meginni. Idővel megszerettem. Mikor felnőtt fejjel egyszer laktózmentes tehéntejjel találkoztam, csodálkozva vettem tudomásul, hogy mennyire idegen íze van. Szokatlan volt, és ez zavart, nem tetszett. Azóta úgy vélem, az, hogy mit fogadunk el “tej íznek”, megszokás kérdése. A tehéntej és a növénytej csak állagra és olykor színre hasonlít egymásra, de ha az ízüket akarjuk összehasonlítani, csalódni fogunk. Engedjük el az összehasonlítást és tekintsünk a növényi tejre egy különálló műfajként! Így könnyebb megszokni és megszeretni.

Azt is szeretném megjegyezni, hogy a házi növénytej soha nem lesz olyan, mint a bolti változat! Lehet vitatkozni, hogy jobb, vagy rosszabb. Mindenek előtt kevésbé édes, és házi módszerekkel nehezebb belőle kiszűrni a finomabbra porított zaccot, ami miatt üledék lesz az alján. Ugyanakkor sokkal több ízváltozat készíthető belőle, mint amit a boltban kapni. Csak a kreativitásunk (és részemről a speciális étrend) szabhat határt. Ezen kívül környezetbarátabb és olcsóbb (kivéve, ha mandulás quinoa tejen szeretnénk élni, akkor drágább lesz).

A bejegyzés trackback címe:

https://tejfozoasszony.blog.hu/api/trackback/id/tr3815344800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása